Görög katolikus templom – Csegöld

A Szamos közelében, a Szamosháton fekvő településnek a pápai tizedjegyzék 1332-ben Ábrahám, 1334-ben pedig Tamás nevű plébánosát említi, de a falu bizonyosan régebbi. Magáról a templomról írásos dokumentum a középkorból nem maradt fenn, a mai épület pedig a XV. századinál régebbi látható részeket nem tartalmaz. Az Úr hajlékát 1897-ben átépítették, 1924 és 1929 között pedig teljesen újjáépítették, csak a szentélyt hagyták meg, a XV. századi gótikus egyhajós templomot így egy nagyobb, háromhajóssá alakították át. A templom építőanyaga eredetileg színesmázas tégla volt. A gótikus szentély a nyolcszög három oldalával zárul, téglából épült. A téglák szabályosan váltakozva egymás után a hosszabb, illetve rövidebb oldalukkal jelennek meg a falban. A rövidebb oldalukkal látható téglák túlnyomó többségének vége sötétre van égetve, s jó néhány esetben kivehető rajtuk a sötétzöld, mázas bevonat maradványa is. A legutóbbi tatarozás 1957-ben történt. Az Alföld egyetlen fennmaradt szárnyas oltára, a híres csegöldi táblakép 1450 körüli. Ma az esztergomi Keresztény Múzeumban őrzik.