Református templom – Tákos

Tákos a beregi Tiszaháton fekvő aprófalvak egyike. Az első ismert írás, amely a tákosi régi templomot említi, egy 1700. február 18-án kelt levél, mely szerint a településnek szűkös, fából készült, zsindellyel fedett imaháza van. Ez a régi templom nagy valószínűséggel ugyanazon a helyen állt, ahol a mai is, a település legmagasabb pontján. Ez a messze földön ismert, a „mezítlábas Notre Dame-nak” is nevezett a XVIII. századi népi építészet kimagasló művészeti alkotása. Keleti része 1766-ban épült, majd 1784-ben nyugati irányban bővítették. Akkor készült a templom déli oldalán lévő előcsarnok is. A jelenlegi templom favázas, paticsfalú építmény, az alapot 40-45 centiméter átmérőjű fagerendák képezik, ezekbe vésték be a falazat oszlopait. A faléceket vesszővel fonták be, és pelyvás sárral tapasztották. A kazettás mennyezetet 58 festett tábla alkotja. A festett deszkamennyezet szintén a népi művészet remeke. Alkotója Asztalos Lándor Ferenc, ahogyan az az egyik táblán olvasható. A kazettákon más és más virágmotívumok szerepelnek, fő ékét alkotva az Isten házának.