A Tisza partján álló falu Szent András tiszteletére szentelt középkori templomából mára csak a vulkáni kőtömbökből épült hajójának falai állnak. Régészeti kutatások hiányában nem lehet tudni, hogy a mai templom azonos-e a XIV. század elején említettel, vagy annak elbontása után, a XIV–XV. század fordulóján épült. Falaiban csupán a nyugati és az előcsarnokból nyíló déli kapu maradt fenn. A gótikus ablakokat a XVIII. századi átépítés során kibővítették, átalakították. A déli kapu hét centiméter vastag ajtólapja is középkori, ennek vasalatai, zárja is eredeti. Hazánk területén nagyon ritka az ép gótikus asztalosmunka. A kapu fölött egy Bátori-címeres kőtáblát láthatunk, melyet a Sárkányrend jelvénye ölel körül. A gyülekezet a XVI. század közepén tért át a református hitre. A templom jelentős átalakítására 1795-ben került sor, amikor a középkori hajó szélességében hatalmas teremtemplomot építettek, melyhez keletről 45,5 méter magas tornyot emeltek.