Református templom – Csaroda

Csaroda késő román stílusú temploma az ország egyik legismertebb középkori műemléke, kifinomult arányaival középkori építészetünk méltó reprezentánsa. Az 1971-ben megindult régészeti kutatás igazolta, hogy a templom építési kora a XIII. század vége, XIV. század eleje lehet. Az Isten háza két részből áll, a téglalap alakú hajóból és a négyzet alaprajzú szentélyből. A szentély déli és keleti oldalán kőkeretes, csúcsíves, rézsűs ablak nyílik. A hajó falának nyugati részére esik a bélletes, félköríves záródású, háromszögű oromzattal díszített kapu. A templom építésével közel egyidősek lehetnek a hajó északi falán és a diadalíven látható, többek között Péter, Pál és János apostolokat, Szent Annát és Máriát, ölében a kis Jézussal, valamint az orvos szenteket, Kozmát és Damjánt ábrázoló falképek. A szentélyt díszítő freskók keletkezési ideje az 1300-as évek végére tehető. A XVI. század közepe után a templom reformátussá vált, a középkori falképeket lemeszelték. Helyükre 1642-ben népies jellegű, virágos motívumok kerültek, amelyek töredékesen a külső homlokzaton is megmaradtak.