A Túr mellett, annak torkolatához közel fekvő település temploma a XV-XVI. század fordulóján épült, a XVI-XVII. századi háborúskodások során súlyosan megrongálódott. A középkori festés 1717-ben egy tatár betörés idején, amikor a tetőszerkezet is leégett, elpusztult. Az Úr hajlékát az 1760-as években építették újjá. Akkor készült el a templombelső népies barokk berendezése. A festett, kazettás mennyezet 1766-ból való. Az 1995 és 1998 között történt műemléki helyreállítás során sok középkori elemet restaurálták. A szentély északi oldalán a középkorban sekrestye állt, melyet visszaépítettek. A későgótikus csúcsíves ablakok fennmaradtak, mérműves kőrácsozataik azonban hiányoznak. Elpusztult a szentély gótikus boltozata is, megmaradt azonban az északi szentélyfalban a kőből faragott szentségtartó fülke és a szamárhátíves lezárású sekrestyeajtó. Az álló téglalap alakú fülke kőkeretét utólag lefaragták. A szentélyben az egykori bordás kőboltozat nyomai láthatók. A színvonalas felújítási munkát értékelve 1998-ban az Európa Nostra Bizottság díját érdemelték ki.