Református templom – Nagyszekeres

A Szamosháton fekvő, 1181-ben már lakott települést elnevezése alapján királyi szolgálónépek, szekeresek lakták. Első templomáról a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt kápolnáról 1351-ben hallunk először, de az nem azonos a mai templommal. A középkori formáját jórészt megtartó mai, átlagos méretű falusi templom kisméretű szigeten áll. Téglalap alaprajzú hajóból és hozzá keletről csatlakozó, nagyjából egy falszélességnyivel keskenyebb szentélyből áll. A nyolcszög három oldalával záródó szentélyhez az északi oldalon egykor sekrestye is tartozott. A templom falainak építőanyaga a tégla, s felhasználtak rövidebb végükön sötétebbre égetett téglákat is, de azokat rendszer nélkül építették be. A szerkezeti elemeket kőből faragták. Az épület első nagyobb helyreállítására 1771-ben került sor, akkor készült el a famennyezet. Az Istennek háza mai arculatát az 1985-ben végzett rekonstrukció után kapta. A kutatások során megállapították, hogy a templom, eltekintve az előcsarnoktól és a fa harangtoronytól, egyetlen periódusban jött létre, s ez az időszak az 1500-as évek elejére tehető.