Dédai-erdő

Beregdaróc határában terül el 40 hektáron a Dédai-erdő, mely növény- és madárvilága miatt fokozottan védett és csak engedéllyel - csoportosan, kísérővel - látogatható. Az erdő legfőbb nevezetessége az itt őshonos bükk, mely mellett évszázados magaskőrisek, gyetyános, kocsányos tölgyesek, szil ligeterdők, égeres láperdők állnak. A fák alját - különösen tavasszal - dús virágszőnyeg borítja. Hasonlóan pompás és dús az árnyékkedvelő aljnövényzet is: hóvirág, tavaszi tőzike, gyöngyvirág, berki szellőrózsa, odvas keltike és a sárga tyúktaréj is, amely Magyarországon csak itt található. A Szatmár-Beregi síkság hüllőfajai közül itt él a keresztes vipera, az erdei sikló és az elevenszülő gyík. A madarak közül a fekete harkály, réti fülesbagoly, békászó sas, darázsölyv, fekete gólya honos e vidéken. Az erdőt 2000-ben miniszteri rendelettel erdőrezervátummá nyilvánították. A védett növények száma kevés, relatív gyakoriságuk és előfordulási valószínűségük is alacsony, azonban az élőhelyre jellemző üde erdei fajok aránya és jelenléte magas.