A Botanikus Kert tényleges építésének kezdete 1973-ra nyúlik vissza és a mai napig folyamatosan bővül, fejlődik. Megépült a Pálmaház, a Kaktuszház, a Mediterrán ház, a Trópusi haszonnövényház, az „Élet fája” nevű bemutatópark, a Látványhíd, a Japánkert, a Labirintus és a Huszár-játszókert, átépítették a Sziklakertet. Ma már a növények fajszáma meghaladja a 2500-at, a látogatók száma pedig a 20.000 főt. A páratlan gyűjtemény minden időszakban csodálatos látnivalót kínál. A kert nagy szerepet vállal a tudományos kutatás területén. 1988-tól helyi védett természeti hely. A fajtagyűjtemény nemcsak az oktatást, hanem a génmegőrzést is szolgálja. Egyik legkülönlegesebb darabja a Pinuscoulteri észak-amerikai fenyőfaj toboza, mely akár 4 kilogrammra is megnő. A kert 2002. május 9-én vette fel dr. Tuzson János botanikus akadémikus nevét. A kert területén több védett növény (Trollius europaeus, Iris sibrica, Veratrum album, Crocus heuffelianus) kap helyet. E növények a bátorligeti láp őshonos növényei, nevelésük-védelmük által a botanikus kert a láp megőrzését is céljául tűzte ki.