Beregi tőzegmohás lápok

A láp olyan, állandó vízhatásnak kitett terület, amelynek élő rendszerei tőzeget halmoznak fel úgy, hogy a folyamatosan vastagodó tőzegrétegek növekedése és (bomlás vagy erózió okozta) fogyása hosszú távon egyensúlyba kerül. Együtt jelenti a növénytakarót és a belőle képződő tőzeget. Nem tévesztendő össze a mocsárral, amelyben nem képződik tőzeg. 1952-ben a Magyar Tudományos Akadémia gondozásában meginduló növényföldrajzi térképezés során bukkantak rá az erdők mélyén megbújó tőzegmohalápokra. Bár a lápok csak kis kiterjedésűek, hazánkban ritkaságnak számítanak. Az apró lápfoltok számos veszélyeztetett növényfajt őriznek. Ott virít nyáron a tőzegorchidea, mely hazánkban csak itt fordul elő, a tőzegeper, a tőzegáfonya és a májusban virágzó vidrafű. A Beregben öt tőzegmohalápot tartanak nyilván, melyek a Bábtava, a Nyíres-tó, a Bence-tó, a Navat- és a Zsid-tó. Ezek közül a legjobb állapotban maradtak fenn és leglátványosabbak a Bábtava és a Nyíres-tó dagadólápok, melyek látogatása is csak engedéllyel, kísérő jelenlétében lehetséges.