Nyíregyházi bokortanyák

A bokortanya szervesen hozzátartozik Nyíregyháza külterületéhez. Sajátos szerkezete folytán egyedi településtípus. A hagyományosan egy nagyobb tér, a „tanyaköz” köré szerveződő szerkezet napjainkban már átalakulóban van. Az egykoron mintegy 60 tanyán élő emberek addig egységes életmódja is változóban van, bár még mindig a gazdálkodás a fő jellemző. A gróf Károlyi Ferenc földesúr 1753. május 16-án kelt és Petrikovics János szarvasi csizmadia mesternek adott telepítőlevele (pátens) hatására mintegy 250 tót ajkú, evangélikus vallású család telepedett át Békésből a nyíri homokra, ahol a rokonfamílíák egymás mellett (bokorszerűen) foglalták el szállásföldjeiket, ahová dologidőben költöztek, egyébként városi házukban laktak. A tanyákon a szolgák és a cselédség élt. A XIX. század közepétől azonban megkezdődött az állandóra való kiköltözés, a városi házakban az öregek és az iskoláskorú gyermekek maradtak. Ez a gazdálkodási mód egészen a termelőszövetkezetek szervezéséig tartott, ami után a hagyományos földművel és állattartó gazdálkodás megszűnt.