Nyírbátori református templom

Az egykor Szent Györgynek szentelt főúri kápolna a magyar késő gótika és a korai reneszánsz építészet kiemelkedő alkotása. Egyhajós, pompás, szinte lebegni látszó hálóboltozattal fedett teremtemplom. A déli kettős kapu fölött olvasható az építkezésre utaló évszám (1488), fölötte látható a domborművű Báthori-címer. Építtetője Báthori István erdélyi vajda és országbíró (1430-1493), a legenda szerint az 1479-es kenyérmezei fényes győzelem hadizsákmányából. A Báthoriak ecsedi ága a XVI. század közepén áttért a kálvini hitre, s ezzel a templom is reformátussá vált, mely az évszázadok során több kisebb-nagyobb átalakításon ment keresztül. 2010-11-ben a „Hit és Egészség” program keretében történt meg a teljes külső és belső renoválás. Két Báthori síremléke maradt meg a templomban: a kenyérmezei hős szarkofágján teljes lovagi páncélban, életnagyságban ábrázolták az elhunytat, ecsedi Báthori István országbíró († 1605) síremlékét Báthory Gábor fejedelem készíttette. A templom, kiváló akusztikáját kihasználva az országos hírű Zenei Napok hangversenyeinek is helyszínéül szolgál.