A szabolcsi földvár

A földvár a Tokajtól 12 kilométerre fekvő Tisza parti Szabolcs község ékessége, a magyarság egyik legkiemelkedőbb honfoglalás kori építménye. Háromszög alaprajzú, keleti sánca 323, az északnyugati 273, a délnyugati oldala pedig 194 méter hosszúságú. Fából és földből épült, az alapzathoz követ is felhasználtak. Területe 3,3 hektár, a sáncok átlagos magassága 11 méter, az árterület felől azonban 20 métert is elérik. Utólagos számítások szerint a vár felépítéséhez 326 ezer köbméter földet, a tartó gerendaszerkezetben 15 ezer köbméter fát használtak fel eleink. E hatalmas földtömeg összetartására kazettás rendszerű faszerkezetet alkalmaztak. A földvár sáncait két oldalról a Tisza övezte, a harmadik oldalra pedig egy csatornát ástak, ivóvizet pedig a várbelesében kialakított ciszternából nyertek. A vár három sarkában valószínűleg egy-egy figyelőtorony állhatott, a sáncokon fa mellvéd állt. A Szabolcson napvilágot látott nagy mennyiségű honfoglalás kori lelet értékelésekor sok kutató arra az álláspontra jutott, hogy éppen ezen a tájon lehetett a magyar nagyfejedelmek szállása.