Kisvárdai vár

Kisvárda a XIII. század második felétől a Gutkeled nemzetségből származó Várday család birtokközpontja volt. A vár építését 1465-ben Várday István érsek kezdte el. Először az erősség magja, a déli épületszárny, két sarkán egy-egy négyzet alaprajzú toronnyal, északi oldalon a két körbástya, s az ezeket összekötő épületrészek készültek el. A vár újabb építési szakasza az 1510-es években kezdődött. Akkor készült el a várat szorosan körülövező, három méter széles palánkfal, melynek kettős cölöpsorát döngölt földdel töltötték meg. A Várday-család kihalása után végül az Eszterházyak birtoka lett. A Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok kezén volt, később rövid ideig a vármegye központja. A XVIII. század második felétől állapota romlásnak indult, a lakosság kőbányának használta. Teljes pusztulását 1828-ban a helyi birtokosok akadályozták meg. 1897-ben millenniumi emléktáblát helyeztek el falára. Azokban az években kezdték mint kirándulóhelyet felfedezni, ünnepségeket, előadásokat tartottak ott. A vár 1990 óta a Nemzeti Örökség része, felújítása, újjáépítése napjainkban is folyik.