Az Árpád-kori település központjában áll az 1700-as évek elején épült magtár. A háromszintes épület építőanyaga a helyszínen kivetett János-féle cigánytégla. Fedélszerkezete tölgyfa gerendákból ácsolt. A magtár ma a helytörténeti gyűjteménynek ad helyet, vezetője Szabó András nyugdíjas ácsmester, akinek 50 éves gyűjtőmunkája eredménye tekinthető meg a 2000-ben megnyitott Magtár Múzeumban. Az egyes helyiségekben a mára már szinte elfeledett szakmák egyedi szerszámait őrzik. Teljes és működőképes kovácsműhely emlékeztet a falu két nagy kovácsdinasztiájára, s a fafeldolgozás szerszámai töltik meg a fafeldolgozó műhelyt. A Gazdálkodás rész a szántás eszközeivel kezdődik és az aratással fejeződik be. De megismerkedhetnek a látogatók a szőlőtermesztés, a borászat kellékeivel, sőt a méhészettel is. A magtár középső szintjén egy XX. század eleji nyírségi szegényparaszt életkörülményei, jellegzetes felszerelési, berendezési tárgyai láthatóak. A felső szinten állandó kiállítások emlékeznek a község nagy szülötte, Balkányi Szabó Lajos, népregeszerző, nótaköltő életútjára, a nyírmihálydi magyarok, cigányok és zsidók életkörülményeire, de itt állítottak emléket 1944-ben elhurcolt magyaroknak és izraelitáknak is.