Kabay János (1896-1936) Büdszenrmihály (ma Tiszavasvári) szülötte, „a morfingyártás magyarországi atyjaként” vált ismertté. A szerény, tudós fiatalember kitartó szorgalommal, nehéz körülmények között szülőhelyén dolgozta ki azt a módszert (Kabay-módszer), amely megmutatta az utat az ellenőrzött morfin gyártáshoz, az ópium fázis elkerülésével, előbb a zöld máknövény („zöld-eljárás”) 1925-ben, majd továbbfejlesztve a technológiát 1931-ben a mezőgazdasági hulladékként kezelt száraz mákszalma („száraz eljárás”) felhasználásával. E módszerekkel igazolta, hogy a morfin változatlan összetételben megvan az érett mákban is. Elméletének helyességét sikeres kísérleteivel bizonyította. Ezen eljárás számos előnye mellett lényeges volt, hogy a termelők megtarthatták és értékesíthették a mákszemeket és csak a számukra értéktelen hulladék, a szalma szolgált alapanyagul, melyet azután egész évben folyamatosan fel lehetett dolgozni. Ha 1936-os korai halála nem rabolja el őt a tudományos világtól és családjától, jó eséllyel ő kapta volna 1937-ben a Nobel-díjat. Kabay Jánosnak, az Alkaloida gyógyszergyár alapítójának életműve bekerült a hungarikumok sorába.