Máriapócs Nemzeti Kegyhely és a pócsi búcsú

Magyarország híres, egyben leglátogatottabb kegyhelye Máriapócs, a Kárpát-medencei görög katolikusság lelki központja. Évente mintegy négy- ötszázezer zarándok, turista keresi fel a könnyező Szűzanya képéről híressé vált templomot. 1696. november 4-én a máriapócsi kicsiny görög katolikus fatemplomban az abban évben festett Istenszülő ikon könnyezni kezdett. A csodálatos esemény híre eljutott a bécsi udvarba is, ahol I. Lipót császár elrendelte, hogy a képet szállítsák a császári városba, ahol 1697 nyarán Stephans dómban helyezték el. Másolata Máriapócson, 1715-ben és 1905-ben is könnyezett. A csodás helyre zarándokolók növekvő száma miatt a fatemplom már nem tudta befogadni a híveket, új templomra volt szükség, mely 1731 és 1756 között épült kora barokk stílusban és Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. Két hagymakupolás tornya 1856-ban készült el. A templom külsejét 1893-96-ban, illetve 1991-ben újították fel. Az ikonosztáz 1785-88 között épült. Történelmének egyik kiemelkedő pillanata volt, amikor II. János Pál pápa magyarországi látogatása során, 1991-ben bizánci szertartású szent liturgiát végzett magyar nyelven a kegykép előtt. 2005. december 3-án dr. Erdő Péter bíboros, Budapet-esztergomi érsek Nemzeti Kegyhellyé nyilvánította a máripócsi templomot.