A jelenlegi Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az egyik leggazdagabb honfoglalás kori lelőhelyekkel rendelkező közigazgatási egység. E lelőhelyek kutatását a magyar ősmúlt története iránt igen fogékony múzeumalapító, dr. Jósa András kezdte meg, aki életében 104 honfoglalás kori sírt tárt fel. Munkáját utódai, Kiss Lajos, Dienes István, Németh Péter folytatták munkatársaikkal, többszörösére növelne a feltárt sírokat, honfoglalás kori emlékeket. Ezek az emlékek, mint a magyarság korai, s történetének meghatározó darabjai, ma már országos, sőt nemzetközi érdeklődésre is számot tartanak. Az értéktárban 23 településről származó, főleg a Jósa András Múzeumban őrzött nemesfém (arany, ezüst), illetve fémtárgyak, valamint a tiszavasvári Vasvári Pál Múzeumban, illetve a Magyar Nemzeti Múzeumban elhelyezett emlékeket tartunk nyilván, melyek közül messze kiemelkedik a geszterédi és rakamazi vezéri „aranyszablya”, illetve a rakamazi aranyozott ezüst hajfonatkorong-pár, amely a Jósa András Múzeum emblémája lett.