Nagyecsedi magyar és cigány tánchagyományok

Nagyecsed kiemelkedő jelentőségű „táncos település”, ahol a magyar verbunkot, a lassú és friss csárdást, a cigány szólót, a botolót napjainkban is együtt táncolják fiatalok és idősek, magyarok és cigányok. Mind a magyar, mind a cigány táncoknak országosan elismert mesterei születtek és éltek, élnek itt. A település elzártságának köszönhetően változatlan formában maradt meg a jellegzetes tánc- és dallamkincs, az egyedi motívumanyag, és a táncokhoz kapcsolódó szokások, így akik helyi adatközlőktől szeretnék elsajátítani mindezt, ma is felkeresik a települést, táncosait. A táncokat tekintve Nagyecsed a középső vagy tiszai táncdialektushoz, azon belül a Felső-Tisza-vidék dialektusterülethez tartozik, amely a nagy táncdialektust legjobban képviselő, leggazdagabb terület, s igen jelentős szerepe van a magyar tánckincs egészének értékelésében. Napjainkra a nagyecsedi magyar és cigány tánckultúra nemcsak a település élete, közösségformáló, hagyományőrző és hagyománymegújító szerepét határozza meg, hanem országos és nemzetközi népszerűséget, elismerést is magáénak tudhat.