Budapesten született 1936-ban. Édesanyja halála után 13 éves korában állami gondozásba került. A nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnáziumban érettségizett, majd a szegedi egyetem magyar-olasz szakos hallgatója volt. Sokfelé dolgozott, volt segédmunkás, tanár, újságíró, míg végül 1964-től Nagykállóban a helyi könyvtár vezetője. Verseit 1955-től közölték az országos folyóiratok. Nemzedékének népszerű és elismert költője. Egyike az 1960-as évek közepén indult Hetek csoportjának, melynek tagjai azt vallották, hogy igazi művész csak olyan ember lehet, aki tisztességes, tiszta és bűntelen. Emberi tartása, költészete etikus. Ebben a szellemben élt és dolgozott. A fennálló rendszer erős kritikusa volt, a rendszerváltó gondolatok általa és rajta keresztül is erősödtek Kelet-Magyarországon. Hang-súly címmel hangos irodalmi-művészeti folyóiratot szerkesztett, 1987-ben Tokajban néhány barátjával megalakította a Partium Irodalmi Társaságot. 1989-ben hunyt el. Halála után 2006-ban Magyar Örökség Díjjal, 2012-ben pedig a megyei Önkormányzat Pro Comitatu Díjjal ismerte el munkáját.