Az egykori vármegyerendszerben a késő középkortól a közigazgatás első számú vezetőjét, a főispánt az uralkodó nevezte ki, s feladata a központi akarat végrehajtása volt. Helyettesét, az alispánt a megye nemessége választotta, akinek viszont a megye érdekeit kellett képviselnie, s az sokszor nem esett egybe a király és a felső hatóságok elképzeléseivel. Éppen ezért az alispánoknak mindenkor jó politikai érzékkel kellett rendelkezniük, de legfőképpen a viharos politikai-közéleti harcok idején. Hasonlóképpen okosan kellett a városok polgármestereinek is lavírozniuk, hogy minden esetben a legjobban szolgálják városuk, jelen esetben Nyíregyháza érdekeit. Ez is indokolta, hogy a szabolcsi (6 főispán, 7 alispán), szatmári (4 főispán) és beregi (7 főispán, 2 alispán), illetve nyolc nyíregyházi polgármester ismert sírját, sírjelét a megyei értéktárban is megőrizzük. A legtöbb nyughelyet Nyíregyházán az Északi temetőben találjuk, azokon kívül még sok helyen a megyében, elsősorban a volt családi birtokon épített kápolnákban, kriptákban, melyek rendbetétele, gondozása a jövő feladata lesz.