A gávai költőnő, Bessenyei Anna életműve

A költő Bessenyei György unokahúga Tiszabercelen született 1767-ben. Hosszú életének, 92 év, nagy részét Gáván töltötte. Művelt, verselésre hajlamos nőként emlegetik életrajzírói. Első önálló kötete 1795-ben jelent meg Kolozsváron. Lehet, hogy éppen átlagon felüli műveltsége, intellektuális érdeklődése és költői hajlama eredményezte, hogy nem ment férjhez. Viszont éppen ez a magányossága tette lehetővé, hogy 1804-ben Bakonszegre költözzön, ahol hűséges ápolója, gondoskodója lett az utolsó éveiben már sokat betegeskedő nagybátyjának. 1815-ben ismét Gáván élt, s ott állította össze második verseskötettét, amelyik nyomtatásban is megjelent. Később még két kötete készült el, de ezeket már nem adta ki. Napjainkban a sárospataki könyvtár kézirattára őrzi azokat. A verseken kívül levelezése alkotja irodalmi hagyatékának legnagyobb részét. Bessenyei Anna írásait a mélyen gyökerező istenhit és a keresztény erények magasztalása hatja át. A korábban méltatlanul elfeledett költőnő munkássága felé az 1997-es Bessenyei emlékév kapcsán fordult ismét a figyelem.