Bessenyei György munkássága

Az író, költő Bessenyei György 1746-ban vagy 1747-ben született Tiszabercelen és 1811-ben hunyt el Pusztakovácsiban, a mai Bakonszegen. A magyar felvilágosodás meghatározó egyénisége volt. A sárospataki kollégiumból 1760-ban kikerülő fiatalember 5 évet töltött otthon, 1765. június 8-tól Mária Terézia magyar testőrségében szolgált Bécsben. Ott ismerte fel hazája és saját szellemi elmaradottságát, s nemes elhatározással és erős eltökéléssel hozzáfogott, hogy mulasztásait pótolja. Autodidakta módon, önképzéssel, tett szert bámulatos műveltségre. 1772-ben jelent meg a magyar felvilágosodás kezdetének tekintett Ágis tragédiája című műve. Legfőbb céljának a „közboldogság” megteremtését tekintette, melyhez az út a műveltség anyanyelven való elterjesztésén át vezet. Az anyanyelv művelésére tudós társaság alapításáról is értekezett. Kultúrpolitikai munkássága ezért meghatározó és korszakalkotó jelentőségű. 1773-ban kilépett a testőrségből, majd haza, azután pedig pusztakovácsi birtokára költözött. Hamvait 1940-ben szállították Nyíregyházára, az Északi temetőbe.