A kiemelkedő nemzeti értéket képviselő Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei eredetvédett pálinkák helyi változatai

Az eredetvédett pálinka a pálinkák egy olyan csoportja, amelynek földrajzi származása, előállításának módja speciálisan meghatározott és körülhatárolt, és mint ilyen, névhasználatában az Európai Unión belül oltalom alatt áll. A gyümölcspárlatokon belül eredetvédett név a pálinka, s ezen belül a meghatározott területekre és gyümölcsfajtákra adják meg az eredetvédettséget. Minden eredetvédett pálinkára érvényes, hogy alapanyaga kizárólag az adott területen termett gyümölcs, melynek előállítása is kizárólag ugyanazon a helyen történhet meg. Magyarországnak jelenleg nyolc földrajzi eredetvédett pálinkája van: a békési szilvapálinka, a göcseji körtepálinka, a gönci barackpálinka, a kecskeméti barackpálinka, a pannonhalmi törkölypálinka, amelyek közül a következő háromnak – a szabolcsi almapálinkának, a szatmári szilvapálinkának és az újfehértói meggypálinkának – a hazája Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. Ezen pálinkák kiemelkedő nemzeti értékként a Magyar Értéktár részét képezik. Helyi változatait – mint például a tarpai szilvapálinkát, a panyolai szilvapálinkát, a tuzséri almapálinkát – kívánta a megyei értéktár bizottság megyei értékké nyilvánítani ezen összefoglaló elnevezéssel.