Nagydobosi sütőtök

A magyarországi mezőgazdálkodás történetében nem ritkaság, hogy egy-egy település vagy táj népének termelő tevékenysége olyan terméket eredményez, ami akár több generáción át is az ott élők „jelképeként”, sajátos helyi márkanévként jelenik meg. A nagydobosi sütőtök az első, államilag elismert, Magyarországon termesztésbe vont sütőtök fajta. Korábban a háromfordulós határhasználat rendjében kapott helyet, ahol vetésével fokozatosan foglalták el az ugarföldek területét. A nagydobosi sütőtök a XX. század elejétől vált meghatározó gazdasági tényezővé, akkortól lett valódi márkanév. A jó minőségű sütőtök biztosítása sok és sokféle munkát igényelt. Egyik meghatározó mozzanata volt ennek a megfelelő minőségű vetőmag beszerzése. A tök vetésének idejét az időjáráshoz igazították: általában május első hetében kerültek a magok a földbe. A tök ugyan meglehetősen munkaigényes növény, de a laza dobosi homoktalajon gyorsan és könnyen ment a művelése. Az érett tök tömege 5-10 kg., szürke héjú, narancssárga húsú, 6-10 részben cikkelyezett. Ízvilága széles spektrumú, húsa kemény. Sütésre kifejezetten ajánlott.